A Vízkereszt és az ortodox karácsony napja

• Nőfejlesztő
• 2016-01-06

Január 6-án ünnepeljük a vízkeresztet, az ortodox karácsonyt, visszakapja az ország a Szent Koronát, és szülinapos Bacsó Péter és Rowan Atkinson.

NapiTOP1: 1978 január 6-án az amerikai küldöttség ünnepélyesen visszaadta a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket Magyarországnak.

Több mint három évtized után tért haza a magyar állam önállóságának és függetlenségének ezeréves jelképe, a magyar nép legdrágább történelmi ereklyéje. Az átadás az Országházban történt. 1945 elején Szálasi Ferenc nyilas vezetőnek menekülnie kellett, a koronát magával vitte, mivel az volt a véleménye, hogy “a Szent Korona és az államfő elválaszthatatlanok egymástól”.

A német kormány adott volna menedékhelyet a korona és a koronázási jelvények számára. A Szent Koronát tartalmazó ládát először Kőszegen őrizték, majd Szálasi intézkedésére 1945. január 12-én Velem községbe, onnan március 18-án osztrák (akkor német birodalmi) területre, a Mürzzuschlag melletti volt császári vadászkastély óvóhelyére vitték, majd Mariazellen keresztül a Salzburgtól keletre fekvő Atterseebe, végül a szomszédos Mattseebe szállították.

1945 áprilisában “a Szent Korona megmentése és biztonságba helyezése” érdekében a Szálasi által tartott utolsó koronatanács, majd a minisztertanács elhatározta, hogy a koronát elássák. Május 9-én a koronaőrség teherautója, Szálasival és főembereivel együtt a 8. amerikai hadsereg fogságába került. Az amerikaiak megszerezték a koronázási ládát, majd a Szálasi szárnysegédjénél lévő kulcsot is, aki azt vallotta, hogy Szálasi parancsa szerint “halála esetén öt évig tartsák a korona hollétét titokban, s ha akkor nem a nemzetiszocialisták kormányozzák Magyarországot, adjuk át a koronát megőrzésre a Német Birodalom Führerének”. A láda azonban üres volt, végül – hosszas kihallgatás eredményeként – az egyik koronaőr elárulta, hogy Szálasi rendeletére Mattsee mellett, egy mocsárban elásták a koronát.

Végül az átadási ünnepségen Kádár János nem vett részt. Vélhetően tiltakozásul a magyar vezetőket Amerikában ért atrocitások miatt. Más vélemények szerint Carter kérésére.

NapiTOP2: Január 6 a Vízkereszt napja, Krisztus Jordán vizében való megkeresztelésének emlékére. Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét az ajtóra. Már a XV. században jellegzetes magyar szokás volt a papság vízkereszt napi alamizsnagyűjtése.

Országszerte szokás volt a víz- és házszentelés ilyenkor. A megszentelt vízzel még aznap behintették az állatokat, meglocsolták az istálló sarkait, az ólakat, az udvart, hogy megelőzzék a bajt, betegségeket. Házszenteléskor a pap megszentelte, megfüstölte a házat, utána az ajtóra felírták a G.M.B. betűket, a háromkirályok nevének kezdőbetűit, és az esedékes évszámot. Így vélték elkerülni a villámcsapást, a rontást, és általános védelmet biztosítottak maguknak.

A XVI. század óta dokumentált szokás a csillagozás és a csillagének éneklése. Egyes vidékeken a mai napig is járnak gyermekek csillaggal háromkirályok képében köszönteni.

NapiTOP3: Január 6 az ortodox karácsony kezdete.

A Juliánusz naptárat használó Görög keleti vagy Pravoszláv egyházak ma ünneplik Jézus Krisztus születését. A Juliánusz naptárt többek közt az orosz, a szerb és a grúz ortodoxok használják, valamint a jeruzsálemi patriarchátus. Krisztus születését éjszakai misén ünneplik a hívek. Szíriában a közösség a Szt. Szarkisz templomban gyülekezik Damaszkusz óvárosában. Jeruzsálem görög ortodox pátriárkája ünnepélyes körmenettel érkezik a Születés Templomába Betlehemben, hogy megtartsa az éjféli misét.

*

Mai szülinaposok:

• 1955-ben ezen a napon született Rowan Atkinson színész (Mr Bean, Johnny English).
  
  
• 1928 január 6-án született Bacsó Péter filmrendező, író (Liliomfi, A tanú, Hány az óra, Vekker úr?). A rendező Kassán (Szlovákia) született, családja az 1940-es években költözött Budapestre, ő itt fejezte be a gimnáziumi tanulmányait.
  
  A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1950-ben kapott diplomát. Kezdetben dramaturgként és forgatókönyvíróként dolgozott, első rendezése az 1963-as Nyáron egyszerű című film volt. 1969-ben rendezte a legendás A tanú című filmet, amely az 1950-es évek koncepciós pereit elevenítette fel. A film túlzottan merész volt az akkori politikának, így egészen 1979-ig be sem mutatták, az 1981-es cannes-i filmfesztiválon azonban nagy sikert aratott, mára pedig kultuszfilm lett.
  
  Számos dalszöveget írt, egyik legnagyobb slágere Fényes Szabolcs zenéjével a Te szeress legalább című szám, mellyel többek között Mikes Éva és Koncz Zsuzsa aratott nagy sikert. Szintén Fényes Szabolccsal írta az Esős vasárnap délután című dalt. Munkásságáért 1985-ben Kossuth-díjjal jutalmazták. Szinte halála napjáig dolgozott, 2005-ben a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékot, 2008-ban pedig a Majdnem szűz című filmet forgatta. A 2009-es filmszemlén életműdíjat kapott, az átadáson elnézést kért, hogy túl szomorú filmeket készített.
  
  2009. március 11-én, 81 éves korában halt meg.

A fantasztikus kurta-szoknya jelenettel búcsúzom ettől a remek embertől, a többit pedig hagyjuk a “hanyatló nyugat ópiumának”: