Rákellenes világnap és az írógép

Február 4-én szülinapos Máté Péter énekes, zeneszerző, először adnak el táskaírógépet itthon, és megtartják az első rákellenes világkongresszust.

NapiTOP1: 1957-ben ezen a napon adtak el először táskaírógépet Magyarországon.

A írógép történelmében az 1714-1890-ig készülteket írószerkezeteknek nevezik, az 1837-1890-ig készültek némelyike már írógépnek nevezhető.

Kempelen Farkas 1779-ben fából készített a zongorához hasonló billentyűzetű szerkezetet Mária Terézia vak rokona, Mária Paradis részére. A mai értelemben vett írógép feltalálása az olasz Ravizza érdeme, “írózongorájával” egyenletes, rendezett írást lehetett készíteni. Az írógép másik ősét 1843-ban készítette Charles Thurber, a papírhenger első alkalmazója. Az osztrák Peter Mitterhofer műve 1864-ben készült el – fából, drótból, bélhúrból és bőrdarabkákból, és csengővel jelezte a sor végét.

A ma is használatos betűkar és a betűkosár egy francia nyomdász, Xavier Progin szabadalmában jelent meg először. 1867-ben – Amerikában – szabadalmaztatták azt az írógépet, amely megteremtette a leüthető betűk a Christopher Latham Sholes tervezte sorrendjéről elnevezett a QWERTY billentyűzetet , valamint a gépírást mint foglalkozást.

1873-ban állították elő gyárilag az első Remington írógépet. 1914-ben kezdtek el hordozható írógépet gyártani.

NapiTOP2: 1947-ben ezen a napon született Máté Péter énekes, zeneszerző (Elmegyek, Hull az elsárgult levél). A huszadik század egyik legkiemelkedőbb magyar zenei tehetsége volt.

Feleségével Dékány Saroltával, valamint az Expressz együttessel is dolgozott együtt. Életében mindössze 4 lemeze jelent meg, halála óta több mint 20. Elmegyek című dala Nicolas címmel, Sylvie Vartan előadásában világsláger lett. 37 évesen, szívroham következtében hunyt el.

Egy Beatles-egyveleget adjon most elő:

NapiTOP3: Rákellenes világnap: 2000 februárjában Párizsban tartották az első rákellenes világkongresszust. A résztvevők február 4-én történelmi dokumentumot írtak alá, amely világméretű összefogásra szólít fel a halálos kór ellen.

A Rákellenes Alapítványt (Párizsi Charta) a világ minden részéről összegyűlt vezető kormányzati tisztségviselők, a legjelentősebb rákkutató társaságok és szervezetek vezetői, orvosvezetők, betegképviselő civil szervezetek és az ipar reprezentánsai látták el kézjegyükkel.