Bay Zoltán magyar fizikus és munkatársai 1946 januárjától, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. laboratóriumában végeztek Hold-visszhang kísérleteket. A munka február 6-án hozott világraszóló eredményt.
Azon a napon radarhullámokat küldtek a Holdra, és sikerült felfogniuk a visszaverődött jeleket. Ilyen módon Bay Zoltán az európai kontinensen elsőként Budapestről teremtett kapcsolatot a világűrrel. Az egyedülálló eljárással mérték meg a Föld-Hold távolságot.
Bay Zoltán a mikrohullámú technika megismerése, a radar kifejlesztése után rájött arra, hogy az új technikával ki lehetne jutni az űrbe, a mikrohullámú jelek segítségével el lehetne érni a Holdat. Elgondolásának lényege a jelek ismétléséből és a gyenge visszhangok összegzéséből állt. 1942-ben a magyar kormány felkérésére a Bay-csoport kifejlesztette a honvédségi radart: nagy területek ellenőrzésére, közeledő ellenséges légierő korai észlelésére szolgált ez a radarrendszer.
Bay Zoltán 1944. március elején felvetette, hogy radar segítségével kapcsolatba lehetne lépni a Holddal. A kísérletek elvégzésére a Tungsram laboratóriumában került sor. A teljesen új berendezés megépítését 1946 januárjára fejezték be. Az első sikeres kísérletet 1946. február 6-án hajtották végre.
/John de Witt egy hónappal korábban, 1946. január 10-én, az Egyesült Államokban , Belmarban végzett hasonló kísérletet sokkal jobb technikai körülmények között. Európában azonban a magyar csapat volt az első./
Ezért ettől a naptól számítják a magyar űrkutatás kezdetét.
Bay Zoltán 1946. november 18-án, a Magyar Tudományos Akadémián székfoglaló előadást tartott a sikeres Hold-radar kísérletről “Mikrohullámok visszaverődése a Holdról” címmel.
1994-től február 6-án ünneplik ehhez a fantasztikus eredményhez kapcsolódva a Magyar Honvédség Rádiótechnikai Fegyvernemének Napját is.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: