Március 24-én szülinapos Harry Houdini és az igéző szemű Steve McQueen, így ma elmesélem a mágus halálközeli szabadulásainak titkát. És figyeljünk oda, mert a TBC ma is támad!
NapiTOP1: Mivel ma van a tuberkulózisra (tbc) figyelemfelhívó nap, ezért picit foglalkozunk ezzel a ma is létező fertőző betegséggel.
1882. március 24-én Robert Koch német természettudós bejelentette a tuberkolózis kórokozójának és a baktériumoknak a felfedezését. Robert Koch 1881-ben fedezte fel a tuberkolózis kórokozóját azzal a mikroszkóppal, amivel a születésnapján a felesége megajándékozta. Ezután kidolgozta a baktériumok tiszta tenyészetének előállítási módszerét, és sikerült a betegséget kísérleti úton előidéznie állatokban. Nevéhez fűződik a tuberkolózis elleni oltóanyag, a “tuberkulin” előállítása is.
A tuberkolózis kórokozójának felfedezését 1882. március 24-én jelentette be a berlini Fiziológiai Társaság ülésén. Ott mondta el, hogy ezzel bizonyossá vált: számos betegséget parányi élőlények – az ő elnevezésével: “bacilusok” – okoznak.
(íme lent egy plüss változata a tbc bacinak 😉 )
A tbc elterjedése összefüggésben áll a helytelen táplálkozással és a rossz életkörülményekkel, ezért teljes joggal a nyomor betegségének nevezik. A fejlettebb országokban is az immunrendszer csökkent védekezőképessége segíti elő a betegség megjelenését, amit például az AIDS jelenléte, az immunrendszer működését akadályozó gyógyszerek alkalmazása, valamint kábítószer-használat.
1901-ben, Magyarországon a halálesetek 25%-át okozta a tbc. Ma már gyógyítható, de még mindig több mint kétmilliárd ember fertőzött a kórokozóval.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) döntése értelmében március 24-e a TBC világnapja. Ezen a napon világszerte felhívják a figyelmet az egyik legnagyobb népbetegség további terjedésének veszélyeire.
NapiTOP2: 1930-ban ezen a napon született Steve McQueen, amerikai színész, aki nem pusztán igéző szemeivel tarolt, hanem remek filmjeivel is: Pillangó, A hét mesterlövész, Pokoli torony.
NapiTOP3: És igen, ma szülinapos (1874) a Budapesten született Harry Houdini mágus és szabadulóművész is.
Apja rabbi volt, aki fia születése után néhány hónappal vándorolt ki az Egyesült Államokba, és a wisconsini Appletonban telepedett le. Fia gyerekkorában cirkuszban látott egy mutatványt, melynek során kettéfűrészeltek egy nőt, ennek hatására határozta el, hogy ő is bűvész lesz. Jean-Eugene Robert-Houdin tiszteletére vette fel a Houdini művésznevet. 1882-ben New Yorkba költözött a család.
1894-ben megnősült, felesége, Wilhelmina Rahner később Beatrice Houdini néven színpadi asszisztense lett.
Houdini nevét az 1900-as évek elejétől külföldön is egyre többen megismerték merész szabaduló-mutatványai révén. Számai oly nehezek voltak, hogy sokszor csupán pillanatokon múlt az élete, de szívesen vállalta a veszélyt. Titokzatos szabadulóképességét részben hatalmas fizikai erejének, rugalmasságának és hajlékonyságának, részben a zárak, csomók és egyéb szerkezetek felnyitásában szerzett különleges jártasságának köszönhette.
1916 és 1923 között öt filmben mutatta be képességeit. Arról is ábrándozott, hogy a fia egyszer az Egyesült Államok elnöke lesz, de bármennyire is szerette volna, gyermekkel nem áldotta meg a sors. Houdini 1926-ban az Encyclopaedia Britannicának írt cikket a bűvészetről, de még abban az évben hashártyagyulladásban meghalt. Egy előadásán ugyanis azzal hencegett, hogy hasfala annyira edzett, hogy minden behatást képes elviselni. Egy hallgatója ekkor figyelmeztetés nélkül kétszer megütötte, olyan szerencsétlenül, hogy pont a vakbelét találta el. Mint később kiderült, a szerv szétrobbant. Mivel Houdini fájdalmat nem érzett, aznap este még fellépett, ezért a műtétet csak késve hajtották végre. Október 31-én halt meg Detroitban.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: