Április 1-jén szülinapos Purczeld Ferenc, vagyis Puskás Öcsi, aki alkata ellenére is világsztár focista tudott lenni. Bár ma sok bolondságot össze lehet hordani, ő biztosan nem volt április bolondja!
NapiTOP1: Április elején a téltemető, tavaszköszöntő hagyományokon alapuló ünnepet már az ókori görögök is egymás megtréfálásával köszöntötték. Április bolondja a népszokás szerint az, akit április elsején rászednek, a bolondját járatják vele. Több országban elterjedt szokás, eredete azonban nem tisztázott.
Egyik magyarázata szerint kelta népszokás volt, április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek.
Más magyarázat szerint IX. Károly francia király egyik rendeletéből ered, 1564-ben az új esztendőt április 1-jéről január 1-jére tétette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek.
Az „áprilist járatás”, „április bolondja” az ókori tavaszkezdő tréfás örömünnepekre vezethető vissza. Hozzánk talán német közvetítéssel került. Erre vall, hogy elsősorban városi és gyermekmulatság, a felnőtt falusi nép körében sohasem gyökeresedett meg.
Április bolondja
Felment a toronyba,
Megkérdezte: – Hány óra?
Fél tizenkettő;
Bolond ez a kettő.
(magyar népköltés)
NapiTOP2: 1927. április 1-jén született a magyar foci kultikus alakja, Puskás Ferenc, a Kispesti AC és a Bp. Honvéd balösszekötője. 1945 és 1956 között 84 válogatott mérkőzésen szerepelt és 83 gólt szerzett. Tagja és (1950 és 1954 között) csapatkapitánya volt az 1952. évi olimpiai játékokon arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek. Pályájának csúcsát az angol labdarúgó-válogatott elleni 6:3-as győzelem jelentette az 1953-ban játszott az „évszázad mérkőzésén”.
Puskás balra épp fejelés után, 1955. 10. 16., Magyarország-Ausztria (kép forrása: fifa.com)
Az 1954-es svájci világbajnokság berni döntőjén a FIFA a torna legjobb játékosának Puskást, legjobb csapatának pedig az Aranycsapatot választotta. Annak ellenére, hogy a németek 3:2-re legyőzték a magyar válogatottat, az ellenük játszott mérkőzést „a berni csoda” néven szokás emlegetni a labdarúgás történetében.
A zömök termetű „Öcsi” az „Aranycsapat” kapitánya, a magyar labdarúgás legnagyobb játékosainak egyike.
Már gyermekkorában felcsillant nagy tehetsége. Egészen fiatalon, 1943-ban helyet kapott az NB I-es kispesti csapatban. A háború után szinte rakétaszerű gyorsasággal értek be kivételes képességei. Bár alakja nem mondható eszményinek, igazán jól csak bal lábbal rúgott és fejjátéka sem haladta meg a jó átlagot, mégis kiemelkedő tudású, világklasszis labdarúgó vált belőle. Éveken át a világ legjobb csatáraként emlegették. Játékát rendkívüli robbanékonyság, bal lábbal tökéletes labdakezelés, szellemes, ötletekben, váratlan húzásokban páratlanul gazdag elgondolások, 30–40 méterre is hajszálpontos átadások, nagy mozgékonyság, a helyzetek tökéletes és gyors felismerése és kivételes lövőkészség jellemezte.
A „tömör” termetű fiatalember mesterien, hadvezérként irányította csapatának játékát. Az egyik legilletékesebb, Orth György, így nyilatkozott Puskásról: „Egyetemi tanár lehetne a labdarúgás tudományának katedráján”.
Több mint ötven válogatott mérkőzésen szerepelt a neve a gólszerzők között. Egyedülálló teljesítmény a magyar labdarúgás történetében!
1956-ban a forradalom leverésének hírére külföldön maradt. Akaraterejére, elszántságára példa, hogy Spanyolországba igazolva, súlyfeleslegétől rövid időn belül képes volt megszabadulni, s ennek köszönhetően folytathatta játékosi pályafutását. Harmincéves kora után is képes volt megújulni és a nézőket bravúros játékával elkápráztatni. Spanyolországban a világhírű Real Madrid csapatában 1958-tól egy évtizeden át sok sikerrel szerepelt. Új csapatában, háromszoros BEK győztes lett és többszörös gólkirályi címet ért el. Többször játszott a spanyol válogatottban is. 1963. október 23-án, az Anglia elleni Világválogatottban szintén helyet kapott.
39 évesen játékosként visszavonult és labdarúgóedzőként folytatta pályafutását. Számos klubnál dolgozott, legnagyobb edzői sikereit a Panathinakosz Athén csapatával érte el, mellyel két görög bajnoki cím elnyerése után 1971-ben a BEK döntőig jutott.
Huszonöt év után, 1981-ben látogathatott haza először, hogy részt vegyen a Népstadionban szervezett VB-selejtező előtti díszmérkőzésen. Ez alatt a huszonöt év alatt Magyarországon elhallgatták külföldi sikereit, a hatalom megkísérelte elfojtani kultuszát.
1991-ben végleg hazatért és 1992-től az MLSZ utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója, végül pedig 1993-tól egy rövid időre szövetségi kapitánya lett. 2000-ben egészségi állapota megromlott, Alzheimer-kórral és más betegségekkel küszködött, haláláig egyre több időt töltött kórházban.
Közvetlen, egyenes modora, nyíltszívűsége emberként is rokonszenvet ébresztett mindenkiben.
Puskást az IFFHS a 20. század egyik legjobb európai játékosának tekinti. 2004-ben felkerült a neve a FIFA a világ legjobb labdarúgóinak névsorát tartalmazó 100-as listájára. (a FIFA oldalán remek nemzetközi videóösszeállításokat találhatsz Puskásról, itt! 😉
Puskás a magyar sport egyetlen kultikus személyisége, a világ legnagyobb sportolói között foglal helyet.
Még sok remek dolgot találsz a fociról (is) a Futball Anno facebook oldalán!
Íme egy dokumentumfilm a sok közül Puskásról:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: