Az első magyar divatlap a “gyönyörködő magyar ajkú szépnemnek”

Április 4-én indul el az első magyar nyelvű irodalmi divatlap, a Regélő-Honművész. Ezen a napon aláírták a NATO alapdokumentumát és szülinapos Bangó Margit, Juhász Gyula és Spiró György.

NapiTOP1: Nő lévén természetes, hogy érdekel az első magyar nyelvű irodalmi és divatlap indulásának sztorija.

1833. április 4-én Mátray Gábor, zenetörténész, zeneszerző, a Magyar Tudományos Akadémia tagja  megindította Regélő – Honművész címen az első magyar szépirodalmi és társasági folyóiratot. A lap ebben a formában 1841-ig jelent meg. (Ekkor Pesti Divatalap néven Vachott Sándor vette át.)

Hazánkban a 19. század második felétől figyelhető meg a nőkről és nőknek szóló különféle újságok és magazinok kiadásának fellendülése. Rendkívül sokféle divattal és szépirodalommal foglalkozó lap létezett ekkoriban, melyek gyakorta közöltek külföldről átvett modellrajzokat és szépirodalmi írásokat. Elsősorban előfizetés révén lehetett a lapokhoz hozzájutni, így leginkább a felső középréteg illetve az arisztokrácia hölgytagjainak kezében fordultak meg.

A kettős cím a szórakoztatást vállaló (bulvárosabb, társasági hírekkel kapcsolatos) főlapra, a Regélőre, illetve a „honi művészetet tárgyazó” (szépirodalmat közlő) Honművészre utal.

Az előfizetői felhívás bejelentette, hogy az induló lap elsősorban „a mulattató tárgyakban gyönyörködő magyar ajkú szépnem”-re tekint. Elhatárolta magát a tudománytól és politikától: „csupán csak hasznos időtöltést szerző, s könnyű olvasásra szolgáló munkákkal kedveskednék”. Mátray határozottan kimondta, hogy lapja a külföldi és drága „szépművészeti hírlapokat” pótolja csekély előfizetői díjért.

A reformkorban a magyar nyelv erősödő térhódításával a szerzők szélesebb tömegeket kívántak megszólítani, a társadalom jobbításán, a közízlés nevelésén túl a nemzeti érzület felébresztésén fáradoztak. Ezt a célt, úgy tűnt, legjobban a nőknek szánt szépirodalmi folyóiratok szolgálták.

• Az olvasó szépnem hazafias érzését növelni a régi magyar nagyasszonyokról közölt életrajzok voltak hivatva. Kanizsai Dorottya, Dobozy Mihályné, a szigetvári asszonyvitéz, az egri hős asszonyok jeles tettei töltötték meg az állandó rovatot.
• A divatlap az irodalmi rovatok mellett
• nagy gondot fordított a társas élet csiszolására, az olvasók általános tájékoztatására,
• a társalgás élénkítésére közölt jeles mondásokat, szórakoztató történeteket,
• az olvasók látókörének szélesítését célzó útleírásokat,
• híres emberek és – mert a közönség jó részét nők alkották – híres asszonyok kalandos vagy tanulságos életrajzát.

(bővebben a lapról és annak történetéről itt olvashatsz: http://mek.oszk.hu/04700/04727/html/146.html )

NapiTOP2: 67 éve, 1949. április 4-én Washingtonban aláírták a NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) alapdokumentumát. A NATO Nyugat-Európa és Észak-Amerika 12 államát tömörítette, mint biztonsági szövetség. Jelenleg 28 tagja van.

A nemzetközi jogi alap az ENSZ Alapokmányának 51. cikkelye, amely elismeri a szerződő feleknek az egyéni és a kollektív önvédelemhez való jogát. A NATO az egyetértés és egyenlőség elvén alapuló államközi szervezet.

Nem tart fenn saját haderőt: békeidőben a haderő legnagyobb része a nemzeti parancsnokságok fennhatósága alatt áll.

Magyarország 1999-ben lett tagja a szervezetnek.

NapiTOP3: A  mai szülinaposokat nem rangsorolom, mert nagyon nehéz lenne, olyan különbözőek és különlegesek:

• 1950-ben született ezen a napon Bangó Margit Kossuth-díjas roma előadóművész. Zenészcsaládba született Szabó Margit néven, édesapja cimbalmozott, édesanyja énekelt.
  1967-ben jelentkezett a Magyar Rádió tehetségkutató versenyére, mely után a rádió felvételeket készített vele. Az 1980-as években Horváth Pistával közös műsora volt az állami televízióban.
  Az 1990-es évek elején a 100 Tagú Cigányzenekar szólistája lett, akikkel együtt 2001-ben Magyar Örökség díjban részesítette a köztársasági elnök. A repertoárját meghatározó cigánydalok mellett magyar nótákat és örökzöld dalokat ad elő. A Magyar Köztársaság Érdemrendjével is értékelték kimagasló művészetét.
• Az 1946-os születésű Spiró György, író, színházi rendező és irodalomtörténész, korunk legizgalmasabb dráma- és regényíróinak egyike.
• 1883. április 4-én született Juhász Gyula költő, tanár, hírlapíró. A 20. század első felében Magyarország egyik legismertebb, tragikus sorsú költője. Első versei a Szegedi Naplóban jelentek meg.