Már az időszámítás maga is izgalmas és változatos módon alakult a különféle kultúrák és vallások esetében. A szökőév megjelenése a modern naptári rendszer kialakításához kötődik.
Február 24-én nem pusztán szökőnap van, hanem Jászai Mari szülinapja is.
1850-ben született Ászáron, a legnagyobb magyar tragika. Keserves gyermekkor után 1866-ban a Győrből Székesfehérvárra tartó Hubay Gusztáv társulata után szökött és kardalos lett. Rövid időn belül fellépett Bényei Istvánnál is, majd 1867-től 1869-ig Molnár György Budai Népszínházában játszott. Ekkor ismerkedett meg Kassai Vidorral, első férjével, akitől azonban csakhamar elvált. Még együtt szerződtek 1868-ban Kolozsvárra, ahol 1872-ig dolgozott.
1872-ben a Nemzeti Színház Laborfalvi Róza szerepkörére szerződtette. Bemutatkozásul a Bánk bán Gertrudisát játszhatta el. Nagy része volt a Paulay Ede nevével fémjelzett nemzeti színházi aranykor létrejöttében éppúgy, mint az 1892-es bécsi vendégjáték sikereiben.
*
Február 24 szökőnap!
Hogy ne csigázzam az idegeket, a címben szereplő híres történelmi személyek már megélték a szökőéveket 4 évente.
Hivatalosan 1585 február 24. óta jegyzik 4 évente a szökőnapokat.
Időszámítás kérdései: Az idő múlásának kiszámítására különböző módszereket dolgoztak ki. Néhány nép a világ teremtésétől számította történelmét: a zsidók i.e. 3761-re, a bizánciak i.e. 5509. szeptember 1-jére, az alexandriai időszámítás megalkotói pedig 5492. május 25-re tették ezt az időpontot.
A rómaiak i.e. 753-mal, városuk megalapításának évével kezdték időszámításukat. Az egyiptomiak új időszámításba kezdtek minden dinasztiaváltással, a párthusok, bithüniaiak és a szeleukidák első uralkodójuk trónra lépésének évétől kezdve számoltak.
Naptárreformok: Rómában i.e. 46-ban Gaius Iulius Caesar megreformálta a római naptárt, és helyette bevezette a róla elnevezett – részben még a XX. században is érvényes – időszámítást.
1582. február 24-én XIII Gergely pápa bevezette a róla elnevezett Gergely-naptárat, amely október 4-én átlépett 10 napot.
Milyen hosszú az év?
Az egyes időszámítások viszonyítását bonyolulttá tette az évek eltérő hosszúsága. Egy holdév 354, egy napév kb. 365 napból áll, ezért iktatott be néhány naptár szökőnapot. 1582. október 4-én a legtöbb katolikus országban életbe lépett a XIII. Gergely pápa által elrendelt és róla elnevezett gregoriánus naptárreform (Gergely-naptár), amely szerint 1582. október 4-ét közvetlenül 1582. október 15-e követte.
A naptárreform a Juliánus naptár bevezetése óta a napév és a naptári év eltolódásából adódó tíz napos időeltolódást szüntette meg. Megtartották azt a szabály, hogy minden olyan év, amelynek utolsó két számjegye néggyel osztható, szökőév legyen.
A Gergely-naptárt 1585-ben a legtöbb katolikus ország átvette.
Oroszországban 1700. január 1-jén I. (Nagy) Péter cár, hogy Európához felzárkóztassa országát, a napév szerinti időszámításon alapuló Julián-naptárat vezette be, amely a bizánci időszámítást váltotta fel. Kelet-Európa és a Balkán-félsziget ortodox vallású országaiban is a régi Julián-naptárat használták: Oroszországban 1918-ig, Görögországban 1923-ig, Romániában 1924-ig. (az orosz naptárreformról itt írtam bővebben)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: